Kutatásunk jelenlegi fázisában jutottunk el oda (bár korábbra terveztük), hogy sikerült azt a számítógépes kísérleti elrendezést megvalósítani és működőképessé tenni, melynek segítségével talán választ kapunk arra, hogy elkülöníthető-e az enaktív és ökológiai képességelsajátítás. Blogbejegyzéseinkben csak felületesen foglalkoztunk azzal az elméleti keretrendszerrel, mely vizsgálatunk alapját képezheti. Hiszen a rendelkezésre álló elméletek a megismerési folyamatokat eleve ökológiai és enaktív megközelítésekre bontják. Előző alapját Gibson direkt percepció elmélete szolgáltatja, melyet Varela és munkatársai a monizmus prototípusának gondolnak. Azonban az előbb említett szerzők szerint a megismerés nem pusztán a környezet függvénye, és nem is az ahhoz való alkalmazkodásé, hanem sokkal inkább egy környezet-élőlény közötti szenzomotoros összefonódás eredménye. Ez lenne, amit enaktívnak nevezünk. Ahol az ágencia mind a környezet, mind az élőlény sajátja. Azonban Scarinzi úgy véli, hogy az enaktív megközelítésen belül is meg lehet különböztetni ökológiai és enaktív képességelsajátítást. A virtuális valóságokból kiindulva Scarinzi szerint az ökológiai képességelsajátítás során a mozgásélmény a környezetből származó következményekhez való alkalmazkodás révén teszi lehetővé a virtuális világban való tájékozódást, míg enaktív mód esetén a saját testtel való aktív bevonódás szolgálja az alkalmazkodást és a tájékozódást. Véleményünk szerint ez utóbbi esetben maga az egész test vesz részt a megismerő folyamatokban. Az egész test része a kogníció folyamatainak.

Ebből következően, ha sikerül egy egyszerű kognitív folyamat (esetünkben egy Corsi kockához hasonló feladat) elsajátításában különbséget kimutatni a vizsgálati helyzetekben nyújtott teljesítményben, melyek abban térnek el egymástól, hogy a test milyen mértékben vesz részt a feladat megoldásában, akkor feltételezéseink szerint az ökológiai és enaktív képességelsajátítás közötti elméleti különbségek kísérleti bizonyítékait tárhatjuk fel.

Jelen állapot szerint a kognitív feladatot három módon kell a vizsgálati személyeknek megoldani:

-          vagy az egér segítségével válaszolnak a feladat elvárásainak megfelelően,

-          vagy a billentyűzet segítségével teszik ugyanezt,

-          vagy érintőképernyőn.

Azonban eltérő modalitások révén ezek a helyzetek nem összehasonlíthatóak, így függő változóként a 12 órás felidézés és az első gyakorlás közötti különbségeket vennénk figyelembe.

A vizsgálati személyek kiválasztása folyamatban van. A statisztikai elemzések nehézségeiről, és az eredményekről következő bejegyzésünkben foglalkozunk majd.